2007. október 3.
- Az utópiám viselt dolgai
- 23:39 | ötlet
Apróságok.
Költségelés
A könyvelők tevékenysége az én rendszeremben igencsak a cégek tevékenységének felértékelésére, a költségelésre koncentrálódna. A cég értéke és nyereségének mértéke függ ettől, ami az őket érintő két fő adónemet meghatározza. Viszont a költséget a juttatástól szétválogatni csak bonyolult, tevékenység-specifikus szabályok mentén lehetséges. Ez az egyetlen pont, ahol egyelőre kicsit se tudok egyszerűsíteni a mostanihoz képest.
Feladatcentrikus finanszírozás
Nem hivatalokat, nem szervezeteket kell finanszírozni, hanem feladatokat. Normatív módon kell szétosztani a költségkeretet. Feladatokat kell belőle végrehajtani, de nem pénzügyi feladatokat. Például nem az a feladat, hogy "költsünk el 10 milliárdot tüdőrák kezelésre", és nem is az, hogy "kezeljünk minden tüdőrákost", hanem az, hogy "szorítsuk vissza a tüdőrákot". Ez, és csakis ez lehet a helyes cél.
Tartalékképzés
Minden adónemhez tartozik egy tartalékalap, és automatikus szabályozók. A költés normatív, a beszedés pedig a tartalékalap mozgásának függvénye. A cél az éves költségkeret bizonyos százalékának tartalékolása. Ha nőnek a kiadások, nőnie kell a tartaléknak is. A tartalék lemehet nullára, sőt mínuszba is, váratlan fejlemények esetén. Ilyenkor jön be a képbe a központi tartalék, ahonnan ideiglenesen finanszírozhatóak a kiadások. Természetesen a következő beavatkozáskor (pl. év végén) olyan mértékben kell korrigálni a beszedett adó mértékét, hogy ha ne is töltődjön fel egy csapásra a céltartalék, de a tendencia forduljon meg.
Parlamenti villanyoltás
Durván hangzik, de egy precízen behangolt, minden célt és a hozzá tartozó szabályzókat létrehozó törvényhozás befejezte a tevékenységét az én rendszeremben. Mivel valódi célok vannak meghatározva, és hozzá megfelelő automatizmusok, onnantól kezdve egy szürke hivatalnok is nekiülhet, és kiszámolhatja a szabályoknak megfelelő következő évi adóterheket. Ami mitől lenne rossz, ha tényleg jól ki vannak dolgozva a szabályzók. A törvényhozásnak az én modellemben csak akkor kellene ismét beavatkozni, amikor megváltozott a világ, és fellépett egy olyan jelenség, amit már nem tud kezelni a meglévő rendszer.
Illetékek
Az én rendszeremben nem kell a hivatal tevékenységéért többet fizetni, mint amennyi annak a rezsi költsége. Át akarom íratni a feleségemre a házamat, naponta négyszer? Nosza. Mindannyiszor 12 ezer forint, mert elég sok adminisztrációt igényel minden alkalommal. De ennyi, és nem több. Autó átírás, engedélyek, okmányok, meg többi. Mindegyik csak jelképes összegbe kerülne. Ha nem egészséges, hogy túl sokszor igénybe veszik, akkor lehet szabályilag fékezni. Például ne lehessen azt a házat mégse átírni még egyszer harminc napon belül, hogy a lakásmaffiának ne könnyítsük meg a dolgát.
Központi feladatkörök
Mi az, ami a nagy kasszából finanszírozandó?
- Államapparátus működtetése. Az, ami akkor is pénzbe kerül, ha nincsenek emberek, aik igénybe veszik. Például az okmányiroda működési költségének az a része, ami akkor is megjelenik, ha a kutya se nyit be hozzájuk.
- Honvédelem.
- Rendfenntartás.
- Mentőszolgálat.
- Katasztrófavédelem.
- Tudomány.
- Kultúra.
- stb.
Egyedi feladatkörök
- Szociális támogatás
- Egészségügy
- Nyugdíj
- KörnyezetvédelemEzek persze nagyon nagy gyűjtőfeladatok. Egészen apró részfeladatokra bontandók.
Vám
Ha netán létrejönne egy ilyen adórendszer egy országban, komoly gondjai lennének a külkereskedelemmel. A többi ország zűrzavaros adórendszere miatt az árak összevissza eltérnének. Ezt kölcsönös megállapodások alapján, megfelelő export-támogatásokkal és vámokkal lehetne helyre tenni. A koncepció alapja az esélyek kiegyenlítése. Tehát nem azt kell kompenzálni, hogy a szomszéd ország hasonló terméke túl olcsó, hanem azt, hogy odaát túl sok támogatást adnak a termeléshez. De ez úgy is igaz lehet, ha az ottani támogatások ellenére már eleve drágább az ő termékük. Ilyen különbségek főként a mezőgazdasági termékeknél jöhetnek elő, a különböző természetes adottságok miatt.
Nevezéktan
Másképp használok bizonyos kifejezéseket, és eddig összevissza is használtam őket. Mostantól:
- Adó: két fajtája van, a jövedelemadó és a vagyonadó.
- Járulék: minden olyan teher, ami célirányos. Vagyis az összes többi.
- Illeték: az apparátus működtetésének költsége magáncélra.
