2007. május 20.
- Az én adórendszerem
- 12:39 | ötlet
Szerintem nem lehet ördöngősség ilyet kitalálni. Ugorjunk is neki.
Jelszavak: egyszerűség, átláthatóság, elszámoltathatóság.
Kell először is egy, azaz egy darab globális adó. Ennek kell fedeznie az apparátus működtetését, valamint az olyan állami feladatokat, amik nem költségelhetők le jól. Jellemzően ilyen feladat az oktatás. És igen, nálam az oktatás teljesen ingyenes lenne.
Ez az egy adó jövedelemadó típusú lenne. A két változata a jövedelemadó és a társasági adó, de valójában ez a kettő egy és ugyanaz. Felesleges a költségek tologatásával vesződni, mindenhogy ugyanannyi lesz az adó. Aminek a kulcsa természetesen fix. Nincs kedvezmény, mint ahogy sehol nincsen, senkinek, mert azt majd a szociális juttatás fogja intézni.
Két nagy közfeladat nincsen benne a jövedelemadó hatáskörében, mégpedig azért, hogy bevonhaó legyen alternatíva. Ezek az egészségbiztosítás és a nyugdíjjárulék. Kötelezően választható mindkettő. Vagyis lehet választani az állami megoldást, vagy helyette a biztosítók által kidolgozott modellek valamelyikét. Természetesen minden ilyen biztosítási modellre állami garancia van, mert nem hagyjuk cserben a polgárokat.
Ami viszont nem globális, vagy globális feladat, de jól költségelhető, az külön adónemet képez. Ilyen például az úthasználati díj. Nyilvánvaló, hogy nem mindenki közlekedik ugyanannyit, tessék hát arányosan fizetni. Ennek az egyetlen adónemnek kell fedeznie az úthálózat kiépítésének, fenntartásának a teljes költségét. Ezt, és csakis ezt. Ez az egyetlen adó terhelné az autóstársadalmat.
A speciális (tehát nem globális) adók között megemlíteném például a környezetvédelmi adót, ami értelemszerűen a cégeket sújtja annak arányában, amennyire károsítják a környezetet a termékeikkel. Ennek az összegét teljes egészében környezetvédelemre kell fordítani. Hasonló az egészségvédelmi díj, ami az egészségkárosító termékek plusz díja lenne. Ide tartoznak a függőséget okozó dolgok is: cigaretta, alkohol, szerencsejáték stb. Az ezekből befolyt plusz adót a káros hatások enyhítésére kell fordítani.
Persze kell még egy csomó speciális adó, a speciális esetekre, de azok logikája is hasonló lenne: fizesse meg a tevékenysége által okozott költséget az, aki a tevékenységet végzi, és az adónem folyjon be külön kasszába, ami kifejezetten annak a bizonyos költségnekvan fenntartva.
Eltörölném az összes szociális alapú támogatást, és bevezetnék helyette egyet. Nem lenne nyugdíjasbérlet, nem lenne különféle ingyenesség, gázártámogatás, ilyen-olyan kedvezmények. Szembesüljön csak mindenki vele, hogy valójában mennyibe kerül az, amit ő használ. De kapjon egy precízen kiszámolt (és az arányok eltolása miatt mai szemmel brutális összegű) jövedelemkiegészítést az, aki rászorul. Aztán amikor megkapta, eldöntheti, hogy a sok (drága) dolog közül melyiket veszi igénybe. Ez szépen elsimítana minden feszültséget, amit a mai kaotikus megoldás okoz.
Ennyi :)
Áfa nincs, jövedéki adó nincs, füstadó nincs, és az a sok globális adónem, aminek csak az a célja, hogy pumpoljuk meg azt, akinek van pénze, az sincs.
Na, milyen?
