2007. május 12.
- Sebesség-korlátozások eltörlése 6.
- 7:30 | ötlet | közlekedés
Ez egy sorozat része. Olvasd az elejétől!
Mai (rész)téma:
Műsorváltozás van.
Közben rájöttem, hogy elébb talán a bevezetés módját kellene tisztázni. Valamint arra is rájöttem, hogy az elitjárőrség részletezését nem úszom meg. Úgyhogy essünk is túl ezeken.
A bevezetés módja
A félreértéseket elkerülendő (nevezetesen: a tervezet nem az ámokfutás bevezetéséről szól), célszerű lenne a szigorításokkal kezdeni. Ha lecsupaszítom, az egész áll egy komoly szigorításból (felelősség kiterjesztése), és egy komoly lazításból (határok fellazítása). Kezdjük hát az előbbivel. Ahhoz viszont szükséges az eszköz, ami még előbb van. Az sül ki mindebből, hogy:
1. Elitjárőrség bevezetése
2. Felelősség kiterjesztése
3. Sebességhatárok fellazításaHaladjunk sorjában.
1. Elitjárőrök
Mint már nagy vonalakban említettem, a cél kábé három jelenlegi járőr összeolvasztása eggyé, az eredmény érdekében.
A tézisem az, hogy a jelenlegi közúti járőreink kutyafülefarkát se érnek. Kirohad alóluk a verda, lehagyja őket bárki, megveszik őket kilóra, a csúzlijuk csak arra jó, hogy megsebezzék magukat vele, és különben is, egész munkaidejüket azzal töltik, hogy plusz bevételre vadásszanak. Korruptak, tőlük nem várható el semmiféle pozitív kezdeményezés támogatása. Ők nem azt büntetik meg, aki vétett, hanem azt, akiből pénzt néznek ki. Minél több pénzt, zsebbe, minél rövidebb idő alatt. Ők nem javítják, hanem rontják a morált.
A példaképem a külföldi rendőr, és bizonyos értelemben a hazai motorosrendőr. Az, akitől ha nyomatékosan megkérdezzük, hogy "mennyi", akkor megmondja, de az az összeg már egy másik csekken fog szerepelni, amit megvesztegetési kísérlet büntetése címszó alatt kell majd befizetni, az előzővel egyetemben.
A motorosrendőreink azért nem jelentenek igazán jó példát, mert egyrészt ők csak egy picit kevésbé korruptak, mint autós társaik, másrészt a közlekedés zömét a személyautók teszik ki. Márpedig nagyobb tekintéllyel intézkedhet egy autós egy másik autós ellen.
Ezért én létrehoznék a rendőrségen belül egy elitjárőr-osztagot, országos hatáskörrel. Fő feladatuk a közúti járőrözés lenne, teljesítmény-orientált bérezéssel, de bevethetőek lennének bűnüldözési feladatokban is. A költségek megháromszorozása az alábbiakra terjedne ki:
- Fizetés: az alapbér és a teljesítmény alapján fizetett jutalék együttesen legyen kb. háromszorosa a mostaninak.
- Egyenruha: jó minőségű alapanyagból készített, jó fellépést biztosító, bizonyos értelemben divatos ruha.
- Képzés: beszéljenek nyelveket, menjen nekik a küzdősport, képesek legyenek éles helyzetben célzott lövés leadására, és rendelkezzenek pszichológiai ismeretekkel, hogy szituációkat tudjanak megoldani.
- Jármű: az alapgép legyen egy kényelmi extrákat nélkülöző, de menetteljesítményekben bikaerős, tekintélyt parancsoló modell. Szépnek is kell lennie, külön megtervezendő rá a jelzés.
- Számítástechnika: fedélzeti számítógép, ami kapcsolódik minden szükséges adatbázishoz, hogy azonnal értesüljenek a fejleményekről, illetve utána tudjanak nézni a gyanús körülményeknek.
- Fegyver: választható legyen márkás, megbízható lőfegyver.
Természetesen csak felsőfokú végzettségűek jöhetnek szóba. Jó fizikumú, jó megjelenésű, jó fellépésű, tekintélyt parancsoló gárdát kell toborozni. Az "elit" nem csak egy üres szó, ezek a rendőrök sok juttatást kapnának, hogy sokat is lehessen várni tőlük. Legyen rang az elitosztag tagjának lenni. Ne meneküljenek az emberek a rendőrségtől, hanem harcoljanak a jó képességű emberek azért, hogy bekerülhessenek.
És ennek egy nagyon fontos momentuma: legyen mit veszíteniük.
Az elitjárőrosztag felállításával egyidőben szükséges egy független szervezet létrehozása is. Célszerű, hogy ez alapítványi formában jöjjön létre, valamely emberi jogi szervezet tagozataként. A költségvetési támogatásuk legyen törvényben rögzítve jó előre, hogy ne legyen okuk a hatalommal összedolgozni. Kapjanak szabad kezet, és megfelelő anyagi hátteret a rendőrségi korrupció visszaszorítására.
Ha egy rendszám nélküli, gyárkéményként füstölgő Trabantből kiszálló hajléktalanról kiderül, hogy be van mikrofonozva/kamerázva, és az ellene intézkedő járőr a bíróságon találja magát, ahol is felelnie kell a szabálytalan intézkedésért, akkor szorítottunk visszafele egyet a rendőri korrupción. Ha az ültetett, lefóliázott ablakú Audiból kiszálló kigyúrt-kopasz-aranyláncos-dzsoggingos, láthatóan belőtt emberről derül ki ugyanez, akkor még egyet szorítottunk rajta. Ha van megfelelő költségvetés, és megfelelő szándék, akkor lehetnek ilyen példák. Márpedig kevés példa is elrettentő hatású lenne. És kifejezetten az elitjárőr gondolná úgy, hogy nem éri meg kockáztatni.
Nyomozási feladatokat nem bíznék rájuk, de elfogást igen. Legyen pontszám társítva minden intézkedéshez, és hó végén az elért pontszám alapján jöjjön a prémium. Kapjanak önállóságot: ők döntsék el, hogy mely területen látják célszerűnek tevékenykedni. Ha jók a pontértékek, akkor a teljesítmény-orientáltság a bűnözés és a szabálytalankodás visszaszorítása irányában fog hatni.
Az elitosztagot először kis létszámmal, külön költségvetésből hoznám létre, és megvárnám az első eredményeket. Meggyőződésem, hogy a jelenlegi járőrök csapnivaló hatékonysága mellett nem lenne nehéz bizonyítaniuk, hogy egy elitjárőrpáros a háromszoros költségvetésből jóval több, mint háromszoros eredményt produkál. Ezután lehetne bővíteni az elitosztagot, és a bővítésre szánt pénzt immár elvonni a hagyományos járőrözéstől, végül fokozatosan teljesen átállni az elitjárőrökre.
Nos, kb. így néz ki az a járőr, akire rá merném bízni a nem megfelelő sebességmegválasztás büntetésének kiszabását.
2. Felelősség kiterjesztése
Innen már pofonegyszerű a dolog. Ha be van járatva az elitjárőrség, el kell kezdeni nem nagyon nézegetni a gyorshajtást, és el kell kezdeni nézegetni a sebességhatáron belüli felelőtlenséget. El kell ültetni az autósokban az érzést, hogy jobb elkerülni mindenféle balesetet, mert simán rá lehet faragni bármire.
A rutinosak sűrűn bólogatni fognak, a rutintalanok pedig sikítani. Utóbbiak részére fokozatosan ki kell építeni a továbbképzés hálózatát, hogy az igényeket ki lehessen elégíteni.
3. Sebességhatárok feloldása
Ha már nagyjából működik a megváltoztatott rendszer, akkor lehet nevet adni a gyereknek, és eltakarítani a sebességkorlátozó táblákat, valamint átírni a KRESZ-ben a megengedett sebességet ajánlott sebességre. Természetesen az okkal kihelyezett korlátozó táblák mindegyikét helyettesíteni kell a megfelelő, veszélyt jelző táblával.
Végül, de nem utolsósorban be kell vezetni a kötelező továbbképzést. Ezt is két fázisban tenném meg: először a (biztosítókkal együttműködve természetesen) létrehoznék egy új kategóriát azoknak, akik önszántukból elmennek évente továbbképződni. Jöjjön le a kötelezőjük összegéből több, mint amennyibe a tanfolyam kerül. A maceráért cserébe spóroljanak. (Persze csak akik tényleg balesetmentesek.) Aztán amikor már a többség rájött, hogy a tanfolyammal még jól is jár, akkor a maradékot lehet kötelezni, és véglegesen átállni a továbbképzéses rendszerre.
A következőben már tényleg a hatás jön.
