2007. március 27.
- Sebesség-korlátozások eltörlése 4.
- 20:31 | ötlet | közlekedés
Ez egy sorozat része. Olvasd az elejétől!
első rész << | előző rész < | > következő rész
A mese mai epizódja:
Egy célravezetőbb magatartás
Azzal kezdem, amivel már az első részt kellett volna: mindenki magából indul ki. Ha nem tapasztalatból beszélnék, akkor egészen biztosan hülyeséget beszélnék. (Remélem, így nem.)
Több, mint 20 éve van jogsim, és kábé 12 éve vagyok elszenvedett balesetektől is mentes. Az utóbbi 5-6 évben még csak veszélyes szituációm sem volt. Pedig nem kezdtem jól. Volt számtalan kisebb-nagyobb balesetem az elején, szóval én nem tartozom azok közé, akik ösztönösen, az elejétől kezdve jól csinálják (már ha tényleg van olyan, és nem csak duma). Nálam egy több évtizedes tanulási folyamat eredménye, hogy elkerülöm a baleseteket.
Amit mondani szeretnék, az az, hogy eközben fokozatosan egyre gyorsabban hajtok.
A legtöbb balesetet akkor csináltam, amikor megpróbáltam magamra erőltetni egy olyan tempót, ami nem az én ritmusom. Nem éreztem a határokat, megosztotta a figyelmemet. Azóta csinálom egyre jobban, amióta azt próbálom jól csinálni, amilyen vagyok.
Az esetek többségében abszolút gyorshajtó vagyok az ő definíciójuk szerint. A saját definícióm szerint viszont nem vagyok az, a bő évtized és a több százezer lenyomott kilométer statisztikailag nyomatékosít.
Hülyén fog hangzani, de az én szabályrendszerem szóról-szóra megegyezik az elején leírt első két alapszabállyal. Én a KRESZ alapelvét tartom be, és nem az általuk abból levont következtetéseket. Én eredményes vagyok, ők nem.
A gyakorlatban a dolog úgy foglalható össze, hogy aki előttem át akar haladni, az át is fog. Ennyi, nincs kiegészítés. Nincs olyan, hogy "kivéve ha". Neki piros, nekem zöld? Én jövök a főútvonalon? Én jövök jobbról az egyenrangún? Bocsánat, de az egyes számú szabály nem mond olyat, hogy kivéve. Elkerüljük. Pont.
A titok pont abban rejlik, amiről az igazi főcím szól: a sebesség felelősségteljes megválasztása. Elviekben lehet nagyon gyorsan menni, de nem az a lényeg. A lényeg az, hogy semmi nem mentesít a körültekintés alól. Nyugodtan lehetne fogadásokat kötni, hogy valaki el tudja-e üttetni magát velem. Nem valószínű, hogy sikerülne. Az, hogy közben mellesleg általában gyorshajtok, nem ok, nem okozat, nem összefüggés, mindössze egy mellékes körülmény. Általában sietek, és rohadtul nem attól függ a biztonságos haladás, tehát belefér.
Ennyit rólam. Viszont ez a dolog itt nem rólam szól.
Nem vagyok egyedül. Mióta félig-meddig hivatásszerűen vezetek, és vannak hasonszőrű kollégáim, odafigyelek bizonyos részletekre.
A hivatásosokról két dolgot szeretnék elmondani:
1. Többnyire elkerülik a baleseteket
2. Többnyire gyorshajtanakSzerintem az utóbbi nem publikált, mégis a köztudatban élő tény. A hivatásosokat senki sem nagyon bántja, ők úgyis jobban csinálják a dolgot, hát miért ne engedjenek meg maguknak többet?
Hohó, álljunk itt meg. Ez nem hekkeli meg a szabályokat? Lennének olyan emberek, akik hirtelen átlényegülve, egyszercsak felsőbb kasztba lépnek, olyanba, amelyre már nem érvényesek a szabályok? Vagy, ez egy fokozatmentes skála, amelynek minden járművezető elhelyehető a megfelelő pontján?
Mancika az 5 centis körmeivel, ahogy ujjacskáit finoman illeszti a botváltóra, ő tiszta időben, enyhe forgalom mellett mennyivel tud biztonságosan végigmenni a Rákóczi úton úgy, hogy mindent elkerül, száz százalékosan? És a kalapos bácsi? És a taxis? És a mentős? És Kimi Raikkönen?
Észre kell venni, hogy csak a szabályok szerint léteznek kasztok. A mentősnek meg van engedve, hogy gyorshajtson, mert feltételezik róla, hogy azzal a sebességgel is el tud kerülni mindent. (A megkülönböztető jelzéssel most ne tessék jönni, mert ha valaki elbambul és bömbölteti a zenét, akkor úgyis a mentősnek kell hárítani, övé a felelősség.) Ha átül a saját autójába, akkor rosszabbul fog vezetni?
És az autóversenyző. Remélem azt senki nem vitatja, hogy egy Raikkönen kaliberű vezető álmában 120-szal se tudna valakit elütni a Rákóczin. Ha lefotózzák, mégis megbüntetik, mert különben...
...különben mi lesz?
Megmondom. Különben sérül az ő kis jól bejáratott rendszerük. Ha elnéznék neki, akkor a többiek azt gondolnák, hogy, és akkor hűha lenne.
Tessék mondani, nem a rendszerrel van a baj?
De.
Pontosan azért kell a jelenlegi rendszerben a vétlen vezetőt megbüntetni, hogy ne boruljon a rendszer. Mindenki tudja, hogy nem ártott senkinek, de a miheztartás végett példát kell statuálni. Ezért inkább azt büntetik, aki esetleg jól csinált valamit, ezzel pedig eldugaszolják annak az útját, hogy az autóstársadalom önmagát jó irányba nevelje.
Egyszer ki kellene végre mondani jó hangosan egy visszhangos helyen, hogy
nem a szabályok betartása a végcél, hanem a balesetek elkerülése.
Ezt kellene szem előtt tartani, amihez a megoldást lásd a következő részben.
folyt. köv.
